A veszélyeztető élethelyzetek időben történő felismerése és a megfelelő jelzés megtétele a szociális intézmények egyik legkritikusabb szakmai feladata. A gyermekeknél, felnőtteknél vagy családoknál megjelenő veszélyhelyzetek felismerése nemcsak szakmai kompetenciát, hanem jól működő intézményi gyakorlatot, együttműködési protokollt és felelősségteljes döntéshozatalt igényel. A jelzőrendszeri együttműködés – rendőrség, hatóságok, egészségügyi szolgáltatók, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltatók között – csak akkor lehet hatékony, ha minden szereplő tisztában van saját feladataival és jelzési kötelezettségével.
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott a jelzési kötelezettség elmulasztása, valamint annak szigorodó jogkövetkezményei. Egy intézményvezető számára ma már nem csupán szakmai elvárás, hanem jogi kockázatkezelési kérdés is, hogy a szervezetében dolgozók naprakész tudással és gyakorlattal rendelkezzenek a veszélyeztető élethelyzetek felismerésében, dokumentálásában és jelzésében.
Szakmai napunkon gyakorlati és módszertani útmutatót adunk a jelzési kötelezettség teljesítéséhez, és segítünk kialakítani azt az intézményi gyakorlatot, amely támogatja a korai beavatkozást, csökkenti a szervezeti kockázatokat és biztosítja a gyermekek és felnőttek védelmét.